Zentai László költő a Kőmagos hógolyó című könyvről
Adonyi Sztancs János bemutatkozó versgyűjteményét, a Kőmagos hógolyót szívesen ajánlom az olvasó figyelmébe. Kötetének minden darabjából érezhető az a felelősség, amely a költőt a leírt szavak tiszteletére tanítja. Versvilágának két sarkalatos, ám meghatározó vonása: a pesszimisztikus szemlélődés és a szarkasztikus irónia. Egymást erősíti ez a két párhuzamosan megjelenő gondolati vonulat, hiszen a versekből azonnal kitetszik, hogy Adonyi Sztancs a köznapi élet racionalitását "szemlélve", ellensúlyozni akarja felhalmozódó terheit. Hinnünk kell a költőnek, hiszen a századvéghez közeledő ember lelki konfliktusfeloldó vágyával mutatja be, tárja az olvasó elé a lélek kimondhatatlanul is jelenlévő fintorait. Egyszer minden tönkremegy, /elvásik/ Kapcsolatunk sem boldogságig /érlelődik/ Hanem mint párkányon a paradicsom, /rothadásig - írja a Paradicsom című hatsoros versében. Az eldurvult világ rohanásában, a ridegen naturális hasonlatok mélyen romantikus képekkel váltakoznak. Ebben a világban "szúró tapétarózsák" plasztikus, szinte kitapintható képei között feltűnnek a társ vagy társak "kacsragaszkodásai". Versvonulataiban modern transzponálások, klasszikus és magyaros formai megoldás bizonyítják, hogy a versírás mesterségbeli tudását is fontosnak tartja. Hiszem, hogy a figyelmes olvasó költővé avatja a bemutatkozó fiatalembert!
